Tudnunk kell, hogy a parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélyen gyökerezik. Több száz évnyi kibányászható sót rejt magában, ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb és szinte feneketlen kincsesládája.

A Parajdról egyórás sétával elérhető szoros környékén egyedülálló látványt nyújtanak a hófehér sósziklák valamint a kisebb-nagyobb sóbarlangok. A sósziklák aljából keskeny erek csordogálnak, ezek tömény sósforrások, amelyek csapadékvízből táplálkoznak. Mivel a kősó a mészkőnél sokkal oldékonyabb, a karsztjelenségek itt jobban megfigyelhetőek, de a felszíni formák rövid életűek, állandóan pusztulnak, viszont helyükbe újak kerülnek.

Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a vidék lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik, s ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét". Felsősófalvától mintegy 3 km-re fekvő település, községközpont, amely nemcsak a melegvizes sós fürdőjéről, hanem a sóbányájában folyó asztmás kezeléséről vált messze földön ismertté.